Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

A krónikus mozgásszervi betegek többnyire a terápiás sikerek iránti igénye­ket fogalmazzák meg, de kifejezik azt is, hogy milyen konkrét, a pszichés ellenálló képességet és a betegséggel való megküzdési készséget javító segítséget, technikákat várnak. A betegek jelentős hányada – sokszor jól kezelt betegség mellett is – mentális kihívásokkal küzd, úgymint aggoda­lom, nyomott kedély, a betegséggel való megküzdési készség alacsony szintje, negatív érzelmi reakciók. Ezért indokolt az orvosi irányelvek szerint folytatott innovatív terápiákat pszichés támogatással és betegedukációs programokkal kiegészíteni.

Bár a ruxolitinib gyakran alkalmazott terápiás lehetőség myelofibrosisban, a kezelés mellett progrediáló betegségnek, valamint a gyógyszerrel szembeni intoleranciának nincs egyértelmű definíciója. Ma már elérhetőek újabb JAK gátló készítmények, azonban a ruxolitinibről újabb terápiára való átállásról sem rendelkezünk egységes irányelvekkel. Ezekre a hiányosságokra egy hematoonkológusokból álló testület próbált megoldást találni, megkönnyítve ezzel a mindennapi betegellátást és megteremtve egy jövőbeni klinikai irányelv alapjait.

A terápiarezisztens depresszió (TRD) kezelésére jóváhagyott az eszketamin hatásossága nyomán az amerikai médiában egyre szaporodtak a ketamint a súlyos depresszió gyors hatású, rendkívül hatékony kezeléseként hirdető közlemények.

Németországban 2021 októbere óta minden 35 éven felüli egészségbizto­sított személy az egészségügyi állapotfelmérés keretében egy alkalommal igénybe veheti a hepatitis B-t és a hepatitis C-t kimutató laboratóriumi teszteket, akkor is, ha nem tartozik egyik veszélyeztetett csoportba sem. Komoly hozzájárulás ez e fertőzések (és életveszélyes következményeik) felszámolásához. Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention 2020 áprilisától tette lehetővé minden 18 éven felüli lakos egy­szeri HCV-szűrését, és hasonló ajánlást dolgoz ki az általános HBV-szűrésre is. Az általános szűrésre – a HBV elleni védőoltással kombinálva – Német­országban is szükség van ahhoz, hogy 2030-ra elérhető legyen a WHO által a vírushepatitisek felszámolása terén kitűzött cél.

A nemrég közölt nemzetközi felmérés, a SANTORINI vizsgálat sem szolgált meglepetéssel, azaz a nagy és az igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú beteg­csoportok esetében nem javultak lényegesen az antilipidémiás kezelések mutatói.¹ A betegek 23%-a és 21%-a nem részesül ilyen terápiában, sztatin-monoterápiát 58%-uk és 52%-uk kap, továbbá sztatin+ezetimib kombiná­cióban a betegek 19%-a és 17%-a részesedik. A medián LDL-koleszterin- (LDL-K-) érték 2,4 és 2,0 mmol/l, amely messze van az irányelvek szerinti ajánlottaktól.

A klinikusok egyik legnehezebb feladata a vizsgálatokból származó bizo­nyítékok alkalmazása a rendelésen megjelenő betegekre. Ezt a problémát jelzi az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kongresszusának legnagyobb érdeklődéssel kísért előadása, melynek során a FRAIL-AF vizsgálat meglepő és váratlan eredményeit ismertették. Azt, hogy a K-vitamin-antagonisták (VKA) szedése mellett jól funkcionáló, idős pitvarfibrilláló betegeket át kell-e állítani közvetlen hatású orális antikoagulánsokra (DOAC).

A szívelégtelenség napjainkban is az egyik legnagyobb morbiditású és mortalitású kórkép, melynek gyógyszeres kezelése az elmúlt években je­lentős változáson ment keresztül – ahogyan az a terápiás irányelvekben is tükröződik. Cikkünk a szívelégtelenség kezelését az európai és amerikai szívelégtelenség-irányelv mentén tekinti át, megemlítve a két irányelv kö­zött megfigyelhető különbségeket.

Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD) a cukorbetegek morbiditásának és halálozásának vezető oka. A holisztikus szemléletű diabetológiai gondozás célja a diabetes mikro- és makrovaszkuláris szö­vődményeinek megelőzése, illetve késleltetése, valamint az életminőség és életkilátások javítása. Az Amerikai Diabetes Társaság (American Diabe­tes Association – ADA) minden évben megújított, legutóbb 2023. január­ban megjelent ajánlásában a hypertonia kezelését illetően összefoglalják a legújabb ismereteket, valamint az egyéni terápiás célértékek elérésének korszerű lehetőségeit.